CBD szorongás esetén

Csökkentheti-e hatékonyan a CBD a szorongást?

Igen, a kannabidiol (CBD) bizonyos körülmények között igazoltan csökkentheti az akut szorongásos állapotokat – különösen szociális szorongásos zavar (SAD) vagy teljesítményhez kötött vizsgaszorongás esetén. Több placebokontrollált humán tanulmány kimutatta, hogy 300–600 mg orális CBD egyszeri adagjai jelentős szorongásoldó hatást válthatnak ki.

Ezt a hatást elsősorban a következők közvetítik:

• a limbikus rendszer modulációja (pl. amygdala, hippocampus),
• egy indirekt aktivációja az 5-HT1A receptoroknak (szerotonerg rendszer),
• és az anandamid, egy saját endokannabinoid, amely nyugtató hatású, fokozódását.

Fontos: A hatás dózisfüggő, U-alakú hatásgörbét mutat, és nagyon alacsony dózisoknál (<100 mg) nem jelentkezik megbízhatóan.

Milyen típusú szorongásos zavarok kezelhetők CBD-vel?

A jelenlegi tanulmányi helyzet arra utal, hogy a kannabidiol (CBD) különösen akut, helyzetfüggő és szociális szorongások esetén fejthet ki anxiolitikus hatást. Az evidencián alapuló hatékonyság azonban a szorongás típusától függően eltérő:

A CBD legjobban dokumentált hatása a szociális szorongás és akut stressz esetén mutatkozik. Krónikus szorongásos zavaroknál, mint a GAD vagy PTBS, vannak hatékonyságra utaló jelek, de még nincs széles körben megbízható bizonyíték. Pánikzavar vagy kényszerbetegség esetén megbízható humán tanulmányok teljesen hiányoznak.

Hogyan hat a CBD a központi idegrendszerre szorongás esetén?

A kannabidiol (CBD) a központi idegrendszerben nem a klasszikus szorongásoldó receptorokon, mint a benzodiazepinek, hanem egy összetett neurobiológiai célstruktúra-hálózaton keresztül hat, beleértve a szerotonerg rendszert, az endokannabinoid rendszert (ECS) és azokat a releváns neurotranszmitter-receptorokat, amelyek részt vesznek a szorongás- és stresszreakciókban.

A CBD a központi idegrendszerben nem szedatív, hanem szabályozó hatású. Stabilizálja az érzelmi egyensúlyt a szerotonin, az anandamid és a szorongásfeldolgozás neurális hálózatai modulálásával. Ezek a mechanizmusok jelentősen eltérnek a klasszikus anxiolitikumoktól, mint például a benzodiazepinektől.

• A szerotoninszint növelése 5-HT1A-n keresztül → anxiolitikus hatás
• Az anandamid fokozása FAAH-gátlás révén → ECS stabilizálása
• A TRPV1 deszenzibilizálása → az idegi túlingerültség csökkentése
• Az amigdala aktivitásának csökkentése → kisebb reakció a társas fenyegetésre

Mikor és hogyan kell CBD-t szedni szorongás ellen?

A kannabidiol (CBD) szorongás elleni alkalmazása a tünetek típusától, súlyosságától és időtartamától függően céltudatosan kell, hogy történjen. Klinikailag a következőket különböztetjük meg:

• Akut, szituációs szorongás (pl. vizsgaszorongás, beszédszorongás)
• krónikus szorongásos zavarok (pl. generalizált szorongás, szociális fóbia, PTBS)

A dózis és a bevétel időpontja döntő a hatékonyság szempontjából. A hatás a készítmény formájától és az egyéni anyagcsere sebességétől függően eltérő gyorsasággal jelentkezik.

Mely tanulmányok igazolják a CBD hatását a szorongás esetén?

A magas színvonalú tanulmányok szisztematikus elemzése azt mutatja, hogy a kannabidiol (CBD) ígéretes anxiolitikus potenciállal rendelkezik, különösen a szociális szorongásos zavar (SAD), a poszttraumás stressz zavar (PTBS) és az általános szorongásos tünetek esetén. A legtöbb tanulmányban 300 és 600 mg közötti egyszeri CBD dózist adtak szájon át, ritkábban hosszabb időszakon keresztül (akár 6 hónapig). Ezekben jelentős szorongáscsökkenés, kognitív károsodás és vegetatív stresszreakciók csökkenése volt megfigyelhető a placebóhoz képest.

Számos randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) – pl. Zuardi és mtsai. (1993), Bergamaschi és mtsai. (2011) és Bolsoni Zuardi és mtsai. (2022) – igazolta a CBD akut hatását szociális fóbiában és traumával összefüggő szorongásban. Funkcionális képalkotó vizsgálatok (pl. Crippa és mtsai.) további neurobiológiai hatásokat erősítettek meg a limbikus rendszerben, különösen az amygdalában és a prefrontális kéregben.

Hosszú távú adatok főként esettanulmányokból és nyílt megfigyelési protokollokból származnak. Itt a CBD-t 100 és 800 mg/nap közötti dózisban adták, pozitív hatásokkal a szociális szorongásra, depressziós tünetekre, alvászavarokra és szerhasználati problémákra (Berger és mtsai., Laczkovics és mtsai.).

Az alapvető hatásmechanizmusok közé tartozik a 5-HT1A receptorok részleges agonizálása, az anandamid újrafelvételének gátlása FAAH-blokkoláson keresztül, valamint a limbikus hálózatok modulációja, ami stresszcsökkentéshez és javult ingerfeldolgozáshoz vezet.

Klinikai jelentőség: A CBD jelenleg nem engedélyezett gyógyszer a szorongásos zavarok kezelésére. Azonban a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy bizonyos, terápiára rezisztens vagy szubklinikus szorongással küzdő betegcsoportoknál orvosi felügyelet mellett kiegészítő terápiaként hasznos lehet. A biztonságos alkalmazás különösen benzodiazepinek vagy antidepresszánsok egyidejű szedése esetén orvosi ellenőrzést igényel, mivel a CBD gátolja a különböző CYP450 enzimeket, és így befolyásolhatja más gyógyszerek hatóanyag-szintjét.

Összefoglaló: A CBD szorongásra vonatkozó klinikai vizsgálati eredményei ígéretesek, különösen a SAD és PTBS esetében. További nagyszabású, placebokontrollált hosszú távú vizsgálatok szükségesek a dózis-hatás összefüggések, a hosszú távú biztonságosság és konkrét terápiás ajánlások meghatározásához.

Biztonságos a CBD társas fóbiában vagy pánikrohamok esetén?

Igen, a kannabidiol (CBD) társas fóbiában biztonságosnak és jól tolerálhatónak számít, amennyiben kontrollált dózisokban alkalmazzák. A pánikrohamok esetén azonban a biztonságosság tudományosan nem kellően alátámasztott, mivel eddig nem állnak rendelkezésre randomizált humán vizsgálatok – csak állatkísérletes adatok és elméleti következtetések. A CBD társas szorongásos zavar (SAD) esetén napi 600 mg-ig biztonságosnak és jól tolerálhatónak tekinthető. Pánikzavarokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre érvényes humán tanulmányok. A szorongásos zavarok terápiás alkalmazása jelenleg off-label, és csak orvosi felügyelet mellett javasolt.

Figyelem: A CBD alkalmazása szorongás ellen alapvetően off-label, mivel egyetlen CBD-termék sem rendelkezik gyógyszerjogi engedéllyel szorongásos zavarok kezelésére – sem monoterápiában, sem kombinációban (az Epidiolex® sem, amely csak epilepszia esetén engedélyezett).

Mennyi időbe telik, míg a CBD hatni kezd szorongás esetén?

A kannabidiol (CBD) szorongásos állapotokra gyakorolt hatása a bevételi formától, az adagtól és az egyéni farmakokinetikától függően különböző gyorsasággal lép fel. Akut szorongásos állapotok, például helyzetfüggő beszédszorongás esetén a tanulmányok 30–90 percen belüli hatékonyságot mutatnak – különösen szublingvális vagy orális egyszeri adagok (300 és 600 mg között) bevétele után. Bergamaschi et al. (2011) placebokontrollált vizsgálatában már egy órával 600 mg CBD bevétele után jelentős társas szorongáscsökkenést figyeltek meg. Linares et al. (2019) hasonló kísérleti elrendezésben szorongásoldó hatást mutattak ki, optimális eredménnyel körülbelül egy órával 300 mg CBD után. Krónikus szorongásos zavarok, például generalizált szorongásos zavar (GAD) esetén a hatás késleltetett, és több napos vagy hetes folyamatos bevétel után jelentkezik. Shannon et al. (2019) napi 25–175 mg CBD bevétele mellett a résztvevők 79%-ánál szorongásos tünetek csökkenését figyelték meg, az első javulások a harmadik naptól kezdődtek. A biohasznosulás jelentősen változik az alkalmazás módjától függően: a szublingvális cseppek általában 15–45 percen belül hatnak, az orális kapszulák 45–120 perc alatt, az inhalációs formák pedig már néhány percen belül – utóbbiak azonban orvosilag kevésbé elterjedtek. A rektális kúpok gyors és egyenletes felszívódást biztosítanak gyomorproblémák esetén. Farmakokinetikailag a CBD orális adagolás esetén 18–32 órás felezési idővel rendelkezik, a plazmaszint csúcsa (Tmax) körülbelül 1–2 óra múlva érhető el. Összefoglalva: akut szorongás esetén a CBD egy órán belül hat, krónikus állapotoknál pedig rendszeres, többnapos bevétel szükséges a stabil szorongásoldó hatás eléréséhez. A bevételi forma megválasztása és az egyénre szabott adagolás döntő a terápiás hatékonyság szempontjából.

Mely CBD-termékek alkalmasak kifejezetten szorongásra?

A szorongás támogatására különösen alkalmasak azok a CBD-termékek, amelyek szisztémás hatással bírnak, megfelelő biohasznosulást és reprodukálható adagolást tesznek lehetővé. Ebben a tekintetben a szublingvális olajok és kapszulák bizonyultak a legjobbnak tanulmányok és klinikai megfigyelések alapján. Nemcsak a termékforma, hanem a CBD-koncentráció, tisztaság, THC-tartalom és galenikus minőség is döntő fontosságú. Akut szorongás esetén gyors hatáskezdet ajánlott, krónikus szorongásnál pedig egyenletes, stabil felszabadulás.

Vannak kölcsönhatások más szorongásoldó gyógyszerekkel?

Igen – a kannabidiol (CBD) farmakokinetikailag és farmakodinamikailag kölcsönhatásba léphet különböző szorongásoldó gyógyszerekkel, különösen a citokróm P450 enzimrendszer (CYP450) befolyásolásán keresztül. Ez sok pszichofarmakont érint, különösen a benzodiazepineket, SSRI-ket, SNRI-ket és triciklusos antidepresszánsokat. Az interakciók megnövekedett plazmaszintekhez, hatásfokozódáshoz vagy megváltozott mellékhatás-profilhoz vezethetnek. Klinikailag ez főként magas dózisú CBD alkalmazásakor (>100 mg/nap) vagy több központi hatású szer egyidejű szedése esetén releváns.

Mit mondanak a felhasználók a CBD-vel kapcsolatos szorongásos tapasztalataikról?

A CBD-vel kapcsolatos felhasználói tapasztalatok szorongásos zavarok esetén túlnyomórészt pozitívak, ugyanakkor változatosak és nem egyenértékűek randomizált tanulmányokkal. Online kérdőívekben, esettanulmányokban és alkalmazási megfigyelésekben sok érintett számol be a szorongásos állapotok, különösen a szociális fóbia, generalizált szorongás és stressz okozta tünetek jelentős csökkenéséről. Gyakran említik továbbá a jobb alvásminőséget, a belső nyugalmat, a csökkent ingerlékenységet és a kevesebb pánikérzetet. Ugyanakkor vannak visszajelzések a hatás hiányáról alacsony dózis mellett, fokozott fáradtságról vagy a súlyos szorongásos zavarok esetén nem elegendő hatékonyságról.

Források

Zuardi, A. W., Cosme, R. A., Graeff, F. G., & Guimarães, F. S. (1993). Az ipszapiron és a kannabidiol hatásai az emberi kísérleti szorongásra. Pszichofarmakológiai folyóirat (Oxford, Anglia), 7(1 Suppl), 82–88. https://doi.org/10.1177/026988119300700112

Bergamaschi, M. M., Queiroz, R. H., Chagas, M. H., de Oliveira, D. C., De Martinis, B. S., Kapczinski, F., Quevedo, J., Roesler, R., Schröder, N., Nardi, A. E., Martín-Santos, R., Hallak, J. E., Zuardi, A. W., & Crippa, J. A. (2011). A kannabidiol csökkenti a szimulált nyilvános beszéd által kiváltott szorongást kezelés előtt álló szociális fóbia betegeknél. Neuropszichofarmakológia: az Amerikai Neuropszichofarmakológiai Kollégium hivatalos kiadványa, 36(6), 1219–1226. https://doi.org/10.1038/npp.2011.6

Crippa, J. A., Derenusson, G. N., Ferrari, T. B., Wichert-Ana, L., Duran, F. L., Martin-Santos, R., Simões, M. V., Bhattacharyya, S., Fusar-Poli, P., Atakan, Z., Santos Filho, A., Freitas-Ferrari, M. C., McGuire, P. K., Zuardi, A. W., Busatto, G. F., & Hallak, J. E. (2011). A kannabidiol (CBD) szorongásoldó hatásának idegi alapjai generalizált szociális szorongásos zavarban: előzetes jelentés. Pszichofarmakológiai folyóirat (Oxford, Anglia), 25(1), 121–130. https://doi.org/10.1177/0269881110379283

O'Sullivan, S. E., Stevenson, C. W., & Laviolette, S. R. (2021). Lehet-e a kannabidiol a COVID-19-hez kapcsolódó szorongásos zavarok kezelése?. Kannabisz és kannabinoid kutatás, 6(1), 7–18. https://doi.org/10.1089/can.2020.0102

van Boxel, R., Gangadin, S. S., Janssen, H., van der Steur, S., van der Vinne, L. J. C., Dortants, L., Pelgrim, T. A. D., Draisma, L. W. R., Tuura, R., van der Meer, P., Batalla, A., & Bossong, M. G. (2023). A kannabidiol kezelés hatása a nyugalmi állapot funkcionális kapcsolódására, prefrontális metabolit szintekre és jutalomfeldolgozásra frissen diagnosztizált pszichotikus zavarban szenvedő betegeknél. Pszichiátriai kutatások folyóirata, 163, 93–101. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2023.05.019

Berger, M., Li, E., Rice, S., Davey, C. G., Ratheesh, A., Adams, S., Jackson, H., Hetrick, S., Parker, A., Spelman, T., Kevin, R., McGregor, I. S., McGorry, P., & Amminger, G. P. (2022). Kannabidiol a kezelésre rezisztens szorongásos zavarok kezelésére fiataloknál: Nyílt címkés vizsgálat. A klinikai pszichiátria folyóirata, 83(5), 21m14130. https://doi.org/10.4088/JCP.21m14130

Bolsoni, L. M., Crippa, J. A. S., Hallak, J. E. C., Guimarães, F. S., & Zuardi, A. W. (2022). A kannabidiol hatásai a traumás események felidézése által kiváltott tünetekre poszttraumás stressz zavarban szenvedő betegeknél. Pszichofarmakológia, 239(5), 1499–1507. https://doi.org/10.1007/s00213-021-06043-y

Mandolini, G. M., Lazzaretti, M., Pigoni, A., Oldani, L., Delvecchio, G., & Brambilla, P. (2018). A kannabidiol farmakológiai tulajdonságai pszichiátriai rendellenességek kezelésében: kritikus áttekintés. Epidemiológia és pszichiátriai tudományok, 27(4), 327–335. https://doi.org/10.1017/S2045796018000239

McGuire, P., Robson, P., Cubala, W. J., Vasile, D., Morrison, P. D., Barron, R., Taylor, A., & Wright, S. (2018). Kannabidiol (CBD) kiegészítő terápiaként skizofréniában: multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat. Az Amerikai Pszichiátriai Folyóirat, 175(3), 225–231. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2017.17030325

Gaston, T.E., Bebin, E.M., Cutter, G.R., Liu, Y., Szaflarski, J.P. és az UAB CBD Program (2017), A kannabidiol és a gyakran használt antiepileptikumok kölcsönhatásai. Epilepsia, 58: 1586-1592. https://doi.org/10.1111/epi.13852

Iffland, K., & Grotenhermen, F. (2017). Frissítés a kannabidiol biztonságosságáról és mellékhatásairól: klinikai adatok és releváns állatkísérletek áttekintése. Kannabisz és kannabinoid kutatás, 2(1), 139–154. https://doi.org/10.1089/can.2016.0034

Blessing, E. M., Steenkamp, M. M., Manzanares, J., & Marmar, C. R. (2015). Kannabidiol, mint potenciális kezelés a szorongásos zavarokban. Neurotherapeutics : az Amerikai Kísérleti Neuroterápiás Társaság folyóirata, 12(4), 825–836. https://doi.org/10.1007/s13311-015-0387-1

Campos, A. C., Moreira, F. A., Gomes, F. V., Del Bel, E. A., & Guimarães, F. S. (2012). Több mechanizmus vesz részt a kannabidiol széles spektrumú terápiás potenciáljában pszichiátriai rendellenességekben. A londoni Királyi Társaság filozófiai közleményei. B sorozat, Biológiai tudományok, 367(1607), 3364–3378. https://doi.org/10.1098/rstb.2011.0389

Zanelati, T. V., Biojone, C., Moreira, F. A., Guimarães, F. S., & Joca, S. R. (2010). A kannabidiol antidepresszáns-szerű hatásai egerekben: a 5-HT1A receptorok lehetséges bevonásával. Brit gyógyszerészeti folyóirat, 159(1), 122–128. https://doi.org/10.1111/j.1476-5381.2009.00521.x

Shannon, S., Lewis, N., Lee, H., & Hughes, S. (2019). Kannabidiol a szorongásban és alvásban: egy nagy esetsorozat. The Permanente journal, 23, 18–041. https://doi.org/10.7812/TPP/18-041

Linares, I. M., Zuardi, A. W., Pereira, L. C., Queiroz, R. H., Mechoulam, R., Guimarães, F. S., & Crippa, J. A. (2019). A kannabidiol fordított U-alakú dózis-válasz görbét mutat egy szimulált nyilvános beszédtesztben. Revista brasileira de psiquiatria (Sao Paulo, Brazília : 1999), 41(1), 9–14. https://doi.org/10.1590/1516-4446-2017-0015

Elms, L., Shannon, S., Hughes, S., & Lewis, N. (2019). Kannabidiol a poszttraumás stressz zavar kezelésében: esetsorozat. Alternatív és kiegészítő orvoslás folyóirata (New York, N.Y.), 25(4), 392–397. https://doi.org/10.1089/acm.2018.0437

Schmiedhofer, P., Vogel, F. D., Koniuszewski, F., & Ernst, M. (2022). Cys-hurok receptorok a kannabinoidokon: Mind magas?. Frontiers a fiziológiában, 13, 1044575. https://doi.org/10.3389/fphys.2022.1044575