CBD stressz esetén

Hogyan hat a CBD a stresszszintre és az idegrendszerre?

Kannabidiol (CBD) több fiziológiai és neurobiológiai mechanizmuson keresztül befolyásolja a stresszszintet, amelyek szorosan kapcsolódnak az endokrin rendszerhez, az autonóm idegrendszerhez és a neurotranszmitter-szabályozáshoz. A központi célstruktúra a Endokannabinoid-rendszer (ECS), amely fontos szabályozóként szolgál az érzelmi és testi homeosztázisban. A CBD ebben nem pszichoaktív és természetes módon modulálja a szervezet saját stresszreakcióit.

Egy lényeges hatásmechanizmus a az 5-HT1A receptor indirekt aktiválása, a szerotoninreceptorok egyik altípusa, amely anxiolitikus és stresszcsökkentő hatású. Ezen túlmenően a CBD gátolja az FAAH enzimet, amely az endokannabinoid anandamid lebontásáért felelős. Ennek köszönhetően az anandamid hosszabb ideig aktív marad a szinaptikus résben – ami szintén nyugtató és hangulatstabilizáló hatású. Párhuzamosan ezzel befolyásolja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA-tengely) aktivitásátkulcsszerepet játszik a stresszhormonok, például a kortizol kibocsátásában. Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD csökkentheti a kortizoltermelést és mérsékelheti a túlzott stresszreakciókat – különösen krónikus stressz esetén.

A neuronális szinten is mutat hatásokat a CBD: az csökkenti az amigdala aktivitását, amely a szorongás és stressz feldolgozásáért felelős, és egyidejűleg elősegíti a neuroplaszticitás az előagyi agyi területeken – egy olyan aspektus, amely különösen hosszú távú stressz vagy kiégés esetén fontos. Összességében a CBD stresszszabályozó hatású anélkül, hogy szedatív lenne. Segíti a testet, hogy stresszes helyzetekben gyorsabban visszatérjen egy kiegyensúlyozott állapotba anélkül, hogy a kognitív teljesítményt rontaná. A hatás dózisfüggő, egyéni eltéréseket mutat, és általában néhány nap rendszeres használat után jelentkezik.

Csökkentheti-e a CBD a stresszhormon kortizolt és befolyásolhatja-e a HPA-tengelyt?

Igen, a kannabidiol (CBD) képes a stresszhormon kortizol csökkenti és fokozza a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA-tengely) modulálja – egy központi neuroendokrin stresszrendszert. Ez a tengely szabályozza a kortizol kibocsátását, amely az emberi test legfontosabb glükokortikoidja, és akut valamint krónikus stresszhelyzetekben fokozottan termelődik. A tartósan magas kortizolszint számos panasszal járhat – többek között alvászavarokkal, kimerültséggel, ingerlékenységgel, súlygyarapodással és az immunrendszer elnyomásával. A CBD szabályozó hatással van a HPA-tengelyre, mivel gyengíti a neuroendokrin túlreakciókat és ennek a tengelynek a visszacsatolási érzékenységének javítása. Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD kortizol kibocsátásának csökkentése különösen stresszhez kapcsolódó helyzetekben. Ez a hatás részben a az 5-HT1A-receptor aktiválása és a stressz közvetítő hírvivő anyagok, mint például Kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) visszavezethető.

Egy kettős vak humán tanulmányban jelentős kortizolszint csökkenést 300-600 mg CBD adagolása után figyelhető meg. Egyidejűleg a szubjektíven érzékelt stresszreakció csökkenése és jobb érzelmi szabályozást dokumentáltak. Preklinikai modellekben is kimutatták, hogy a CBD csökkenti a mellékvese részvételének túlzott aktivitását a HPA-tengelyben és hosszú távon hozzájárulhat a hormonális egyensúly újra-stabilizálásához. A CBD tehát nemcsak a szubjektív stresszérzetet befolyásolja, hanem aktívan beavatkozik a hormonális szabályozó körökbe, amelyek a stresszválaszért felelősek. Ez potenciális segédeszközzé teszi stressz okozta panaszok, mint a kiégés, álmatlanság vagy stresszindukált immungyengeség esetén – feltéve, hogy megfelelő adagolásban és terápiás céllal alkalmazzák.

Segít a CBD akut stresszhelyzetekben, mint a vizsgadrukk vagy lámpaláz?

Igen, a kannabidiol (CBD) akut stresszhelyzetekben, mint a vizsgadrukk, lámpaláz vagy nyilvános szereplés, rövid távon nyugtató és szorongásoldó hatású lehet. Ezek a hatások elsősorban a a szerotoninreceptorok (különösen 5-HT1A) modulációját végzi, amelyen keresztül a CBD gyors anxiolitikus hatás kifejtheti hatását. Különösen helyzetfüggő stressz esetén, vegetatív tünetekkel, mint a szívdobogás, izzadás, feszültség vagy belső nyugtalanság, a CBD segíthet csökkenteni a pszichofiziológiai reakciót és elősegítheti az érzelmi stabilitást.

Kontrollált tanulmányokban – például a „Szimulált nyilvános beszéd teszt” – kiderült, hogy 300 mg-os egyszeri CBD dózisokat alkalmaztak a stresszreakció mérhető csökkentésére képesek. Ebben mind szubjektív szorongásos tünetek valamint fiziológiai markerek pozitívan befolyásolja a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Fontos azonban a megfelelő adagolás: a vizsgálatokban egy úgynevezett U-alakú dózis-hatás görbe, ahol a 300 mg hozta a legnagyobb hatást – alacsonyabb vagy jóval magasabb dózisok kevésbé voltak hatékonyak.

Az akut hatás érdekében a CBD-t körülbelül 30–90 perccel a stresszhelyzet előtt szedhető, előnyösen szublingválisan vagy gyorsan ható kapszula formájában. Ismétlődő helyzetekben (pl. előadások, vizsgasorozatok) egy kísérő rendszeres bevitel alapstabilizálásra alkalmas lehet. Természetes, nem bódító anyagként, jó tolerálhatósággal a CBD érdekes alternatívát kínál a klasszikus nyugtatók helyett – különösen azok számára, akik el szeretnék kerülni a kémiai szedatívumokat.

A CBD természetes alternatívája a nyugtatóknak?

A kannabidiol (CBD) egyre inkább természetes alternatíva a klasszikus nyugtatókhoz tekintetében – különösen stressz, belső nyugtalanság és szorongás esetén. Ellentétben a farmakológiai anxiolitikumokkal, mint például a benzodiazepinek vagy Z-anyagok, amelyek erősen szedatívak, függőséget okozhatnak és gyakran kognitív mellékhatásokkal járnak, a CBD egy nem pszichoaktív, nyugtató hatáson alapul, amely nem okoz függőséget.

A CBD anxiolitikus hatása elsősorban a 5-HT1A szerotonin receptorok aktiválása, a endokannabinoid rendszer modulációja valamint a stressz által kiváltott neuroinflammatorikus folyamatok gátlásához vezetnek. Ezek a komplex hatásmechanizmusok egy érzelmi tehermentesítés, anélkül, hogy rontaná a kognitív teljesítményt – előny a klasszikus szedatívumokkal szemben. Tanulmányok igazolják, hogy közepes dózisok (pl. 300 mg vizsgaszorongás esetén) hasonló szorongásoldó hatást érhetnek el, mint a diazepám, de szedáció nélkül. Összehasonlítva a növényi nyugtatószerek mint a komló, a golgotavirág vagy a levendula, a CBD szélesebb hatásprofil és mindkettőre képes akut valamint krónikus stresszreakciók modulál. Különösen alkalmas azoknak, akik stresszhez kapcsolódó alvászavarral, szociális szorongással vagy pszichoszomatikus túlingereltséggel küzdenek – feltéve, hogy a CBD termék minősége ellenőrzött és az adagolás megfelelően van megválasztva.

A CBD nem klasszikus szedatívum, de gyengéden szabályozza a központi idegrendszert. Ezáltal egy növényi, jól tolerálható alternatíva – különösen azok számára, akik természetes, nem bódító támogatást keresnek stressz és szorongás esetén. Krónikus panaszok esetén azonban orvosi felügyelet javasolt.

Milyen gyorsan lép fel a CBD nyugtató hatása?

A halál A kannabidiol (CBD) hatásgyorsasága nagymértékben függ a választott adagolási forma, a egyéni anyagcsere sebesség valamint a Adag alapvetően elmondható: minél gyorsabban jut a hatóanyag a véráramba, annál hamarabb léphet fel a nyugtató hatás.

A halál nyugtató hatás A CBD akut stresszhelyzetekben – például belső nyugtalanság vagy vizsgadrukk esetén – gyakran már a az első 30–60 percben szublingvális bevétel után. 300–600 mg CBD-t tartalmazó tanulmányokban már egyszeri bevétel után fiziológiai stressztünetek csökkenése figyelhető meg, pl. csökkent pulzus és alacsonyabb kortizolszint. Esetén krónikus stressz vagy érzelmi diszreguláció esetén azonban rendszeres bevétel több napon vagy héten át szükséges a tartós hatás eléréséhez. A nyugtató hatás kumulatív, és ismételt bevétel esetén gyakran stabilabbá válik.

a CBD már képes 15–60 perc után nyugtató hatást fejthet ki – az adagolási formától függően. Fenntartható stresszcsökkentéshez azonban folyamatos alkalmazás ajánlott, ideálisan stresszszabályozó életmódbeli intézkedésekkel kombinálva.

Milyen adagolás ajánlott mindennapi stressz, szorongás vagy kiégés esetén?

A halál hatékony kannabidiol (CBD) adagolás a stresszcsökkentés erősen függ a terhelés súlyossága, a egyéni érzékenység és a alkalmazás időtartama Tudományos tanulmányokban azt mutatják, dózisfüggő hatás, ahol az alacsony dózisok enyhe panaszok esetén hasznosak lehetnek, míg a közepes vagy magas dózisok klinikailag releváns terhelések esetén, mint például Szorongásos zavarok vagy Kiégés tünetei szükségesek.

• Egy emberi tanulmányban társas stressz modellben (Linares et al., 2019) volt 300 mg CBD a leghatékonyabb dózis az akut szorongás csökkentésére, míg az alacsonyabb és magasabb dózisok kevésbé voltak hatékonyak („fordított U-alakú dózis-hatás görbe”).
  
• A krónikus stressz általában megköveteli a hosszabb távú, ≥150 mg/nap adagolás, amint azt preklinikai és első klinikai megfigyelések is mutatják.
  
• Enyhe mindennapi stressz esetén alacsonyabb dózisok is elegendőek lehetnek, ha rendszeresen szedik.
  
  

A megfelelő CBD-dózis a stressz típusától és intenzitásától függ. Enyhe stressz esetén gyakran elegendő alacsony vagy közepes dózisok (15–50 mg/nap), míg szorongásos állapotok vagy kiégés esetén 150–300 mg naponta több hétig is szükséges lehet. Egyéni dózisbeállítás és orvosi kíséret különösen magasabb adagok esetén ajánlott.

Mely CBD-termékek a legalkalmasabbak stressz esetén?

A stressz esetén megfelelő CBD-termék kiválasztása több tényezőtől függ – többek között a kívánt hatáskezdet időpontjától, a hatás időtartamától, az egyéni toleranciától és a személyes preferenciáktól. Alapvetően minden szisztémásan ható forma (pl. olaj, kapszula, kúp) alkalmas a stressz csökkentésére, de jelentősen eltérnek biohasznosulásukban és alkalmazási módjukban. A legtöbb stresszhelyzetben CBD-olaj (rugalmas és gyors hatású) vagy CBD-kapszulák (tervezhető és hosszan tartó hatású) leginkább alkalmas. A kúpok orvosi szempontból értelmes alternatívát jelentenek gyomorérzékenység vagy éjszakai stressz esetén. A választás egyénre szabott kell legyen, szükség esetén orvosi konzultációval – különösen krónikus stressz vagy egyéb gyógyszeres kezelés mellett.

Segíthet-e a CBD hosszú távon a krónikus stressz vagy kiégés tüneteinek enyhítésében?

A kannabidiol (CBD) ígéretes potenciállal rendelkezik a krónikus stressz és a kiégés támogatásában – különösen a központi stresszrendszer, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA-tengely), valamint a neuroinflammatorikus és neuroendokrin folyamatok szabályozó hatásán keresztül. A krónikus stressz jellemzője ezen rendszerek tartós aktiválódása, ami hosszú távon érzelmi kimerültséghez, alvászavarokhoz, ingerlékenységhez, csökkent teljesítőképességhez és akár depresszióhoz is vezethet.

A CBD különböző mechanizmusokon keresztül hat ennek ellen: stabilizálja a kortizol kibocsátást, elősegíti a neurobiológiai rezilienciát, és egyidejűleg anxiolitikus és alvásreguláló hatású. Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD modulálja a limbikus agyi régiók aktivitását, különösen az amigdala és a hippokampusz esetében – ezek a kulcsfontosságú struktúrák a szorongás feldolgozásában, az érzelmi szabályozásban és a stresszkezelésben. Állatmodellekben a rendszeres CBD-adagolás visszafordította a stressz által indukált neurogenezis változásokat, és javította az érzelmi reakcióképességet. Az első humán tanulmányok és megfigyelések arra utalnak, hogy a stresszhez társuló tünetekkel, mint a belső nyugtalanság, alvászavarok és feszültség küzdő betegek napi, közepes dózisú (kb. 150–300 mg/nap) CBD-bevitelből profitálhatnak.

A hosszú távú alkalmazás során különösen a neuroendokrin stresszrendszerek regenerációja, amely érzelmi stabilitás elősegítése valamint a alvásminőség és a napi rutin javulása kiemelt jelentőségű. A tartós hatás feltétele a hetekig tartó rendszeres szedés, ideális esetben egy átfogó stresszkezelő program részeként, amely magában foglalja az alváshigiéniát, a mozgást és szükség esetén pszichoterápiás támogatást. A CBD hosszú távon támogathatja a krónikus stressz és a kiégés kezelését, különösen a kortizol csökkentése, a mentális regeneráció elősegítése és a fiziológiai egyensúly helyreállítása révén. A hatás fokozatosan alakul ki és egyénileg dózisfüggő – tartós panaszok esetén orvosi felügyelet mellett javasolt a használata.

Mit mondanak a tudományos vizsgálatok a CBD stresszre gyakorolt hatásáról?

A kannabidiol (CBD) stresszre gyakorolt hatására vonatkozó tudományos bizonyítékok az elmúlt években folyamatosan növekedtek. Különösen a anxiolitikus, tehát szorongásoldó és stresszcsökkentő hatások, amelyeket preklinikai és klinikai vizsgálatokban tanulmányoztak. A rendelkezésre álló tanulmányok azt mutatják, hogy a CBD pozitívan befolyásolhatja a stresszreakciót mind pszichés, mind fiziológiai szinten – különösen az a szerotonerg rendszer modulációja, amely a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA-tengely) befolyásolása és egy neuroinflammatorikus szabályozás.

A Shannon et al. (2019) 72 szorongással és alvásproblémákkal küzdő önkéntes klinikai esetsorozatában szignifikáns javulást figyeltek meg a szubjektív stresszérzetben és az alvásminőségben. Már egy hónap napi 25–175 mg CBD szedése után a résztvevők 79%-a kevesebb szorongásról, 66%-a pedig jobb alvásról számolt be. Ez a vizsgálat bár nem volt placebokontrollált, értékes gyakorlati információkat szolgáltat.

Linares et al. (2019) egészséges önkénteseken végzett randomizált, kettős vak, keresztmetszeti vizsgálatban tanulmányozták a különböző CBD-dózisok (150, 300, 600 mg) hatását a stressz által kiváltott szorongásra (pl. egy szimulált nyilvános beszéd során). Csak a közepes, 300 mg-os dózis mutatott szignifikáns anxiolitikus hatást – ami egy U-alakú dózis-hatás görbére utal.

Preklinikai modellekben (pl. a patkányoknál alkalmazott „krónikus kiszámíthatatlan stressz” modellben) a CBD képes volt stressz által kiváltott viselkedésváltozások, hippocampus neuronális degenerációja és megnövekedett kortikoszteron-szintek szignifikánsan csökkenti. Olyan tanulmányok, mint a Campos et al. (2013) bizonyítják, hogy a CBD ezen keresztül 5-HT1A receptorok, amelyek az érzelmi reziliencia felelősei, közvetítve vannak.

Egy Skelley et al. (2020) szisztematikus áttekintő munkája 17 emberi tanulmányt elemzett a kannabinoidok szorongás és stressz kezelésében való alkalmazásáról. Arra a következtetésre jutott, hogy különösen a tiszta CBD rendelkezik konzisztens anxiolitikus potenciál jellemző – jó tolerálhatóság és alacsony mellékhatásprofil mellett. Ugyanakkor a szerzők további jól kontrollált, nagyobb mintaszámú és standardizált dózisú tanulmányokat követelnek.

• A CBD csökkenti a szubjektív stresszérzetet és a szorongásos viselkedést első klinikai vizsgálatokban.
• A hatás dózisfüggő, ahol a közepes dózisok (kb. 300 mg) mutatják a legjobb eredményeket.
• A halál a hatás gyakran nem azonnal jelentkezik, hanem néhány nap után rendszeres bevétel esetén.
• Az adatok állapota ígéretes, de még nem végleges – nagyobb, placebokontrollált tanulmányok készülnek.

A CBD ezért úgy tekinthető, mint értelmes kiegészítő a stressz kezelésében, különösen funkcionális, nem gyógyszeres panaszok esetén. Klinikai szempontból releváns terheltség vagy pszichés társbetegség esetén az alkalmazást orvosi felügyelet mellett kell végezni.

Vannak-e kockázatok vagy mellékhatások a CBD napi stressz elleni szedésekor?

A kannabidiol (CBD) általában jól tolerálható – még napi alkalmazás esetén is, stressz, belső nyugtalanság vagy krónikus feszültség enyhítésére. Ennek ellenére Mellékhatások és kockázatok jelentkezhetnek, különösen magasabb dózisoknál vagy más gyógyszerek egyidejű szedése esetén. A CBD biztonságosságát számos tanulmány vizsgálta, többek között az Epidiolex® engedélyezési kutatásai során, amely egy CBD-alapú gyógyszer.

• gyógyszerkölcsönhatások léphetnek fel: A CBD gátolja bizonyos májenzimeket (pl. CYP3A4, CYP2C19), amelyek sok gyógyszer lebontásáért felelősek – például pszichofarmakonok, vérhígítók vagy immunszupresszánsok esetében. Ennek következtében megváltozott plazmaszintek és más gyógyszerek fokozott vagy csökkent hatásai jönnek.
• Óvatosan májbetegségek esetén: Előzetes májkárosodás vagy hepatotoxikus anyagok szedése esetén az alkalmazás csak orvosi felügyelet mellett javasolt.
• Terhesség vagy szoptatás alatt nem alkalmazható: Ezeknél a csoportoknál nem áll rendelkezésre elegendő megbízható tanulmányi adat.
• Mentális betegségek: Súlyos pszichiátriai betegségek (pl. skizofrénia) vagy öngyilkossági kockázat esetén a CBD nem alkalmas öngyógyításra.

Korábbi, több hétig vagy hónapig tartó hosszú távú vizsgálatokban a CBD még magasabb dózisokban (napi 300–600 mg-ig) is jól tolerálható volt. Ennek ellenére hiányoznak megbízható Hosszú távú adatok évekre visszamenően, különösen egészséges embereknél vagy megelőző céllal történő alkalmazás esetén. A CBD napi alkalmazás esetén használható stresszkezelésre – általában jól tolerálható, a súlyos mellékhatások kockázata alacsony. Ennek ellenére Adagolás, szedési időtartam és egyéni kísérő tényezők (pl. más gyógyszerek, előzetes betegségek) mindig figyelembe kell venni. Orvosi tanácsadás javasolt rendszeres szedés esetén – különösen hosszabb időszakokon át.

Források

Zuardi, A. W., Rodrigues, N. P., Silva, A. L., Bernardo, S. A., Hallak, J. E. C., Guimarães, F. S., & Crippa, J. A. S. (2017). A kannabidiol szorongásoldó hatásának fordított U-alakú dózis-válasz görbéje valós életbeli nyilvános beszéd közben. Frontiers in farmakológia, 8, 259. https://doi.org/10.3389/fphar.2017.00259

Elms, L., Shannon, S., Hughes, S., & Lewis, N. (2019). Kannabidiol a poszttraumás stressz zavar kezelésében: esetsorozat. Alternatív és kiegészítő orvoslás folyóirata (New York, N.Y.), 25(4), 392–397. https://doi.org/10.1089/acm.2018.0437

Crippa, J. A., Derenusson, G. N., Ferrari, T. B., Wichert-Ana, L., Duran, F. L., Martin-Santos, R., Simões, M. V., Bhattacharyya, S., Fusar-Poli, P., Atakan, Z., Santos Filho, A., Freitas-Ferrari, M. C., McGuire, P. K., Zuardi, A. W., Busatto, G. F., & Hallak, J. E. (2011). A kannabidiol (CBD) szorongásoldó hatásának idegi alapjai generalizált szociális szorongásos zavarban: előzetes jelentés. Pszichofarmakológiai folyóirat (Oxford, Anglia), 25(1), 121–130. https://doi.org/10.1177/0269881110379283

Linge, R., Jiménez-Sánchez, L., Campa, L., Pilar-Cuéllar, F., Vidal, R., Pazos, A., Adell, A., & Díaz, Á. (2016). A kannabidiol gyorsan ható antidepresszáns-szerű hatásokat vált ki és fokozza a kortikális 5-HT/glutamát neurotranszmissziót: az 5-HT1A receptorok szerepe. Neurofarmakológia, 103, 16–26. https://doi.org/10.1016/j.neuropharm.2015.12.017

García-Gutiérrez, M. S., Navarrete, F., Gasparyan, A., Austrich-Olivares, A., Sala, F., & Manzanares, J. (2020). Kannabidiol: potenciális új alternatíva a szorongás, depresszió és pszichotikus zavarok kezelésére. Biomolekulák, 10(11), 1575. https://doi.org/10.3390/biom10111575

Wieckiewicz, G., Stokłosa, I., Stokłosa, M., Gorczyca, P., & Pudlo, R. (2022). Kannabidiol (CBD) az öngyógyításban depresszió esetén – feltáró tanulmány és új jelenség, amely aggodalomra ad okot a pszichiáterek körében. Pszichiátria élvonalában, 13, 837946. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2022.837946

Oberbarnscheidt, T., & Miller, N. S. (2020). A kannabidiol hatása pszichiátriai és orvosi állapotokra. Klinikai orvosi kutatások folyóirata, 12(7), 393–403. https://doi.org/10.14740/jocmr4159

Haller J. (2024). Gyógynövényes kannabisz és depresszió: az elmúlt három évben megjelent eredmények áttekintése. Pharmaceuticals (Basel, Svájc), 17(6), 689. https://doi.org/10.3390/ph17060689

Khan, R., Naveed, S., Mian, N., Fida, A., Raafey, M. A., & Aedma, K. K. (2020). A kannabidiol terápiás szerepe a mentális egészségben: szisztematikus áttekintés. Kannabisz kutatások folyóirata, 2(1), 2. https://doi.org/10.1186/s42238-019-0012-y

Linares, I. M., Zuardi, A. W., Pereira, L. C., Queiroz, R. H., Mechoulam, R., Guimarães, F. S., & Crippa, J. A. (2019). A kannabidiol fordított U-alakú dózis-válasz görbét mutat egy szimulált nyilvános beszédtesztben. Revista brasileira de psiquiatria (Sao Paulo, Brazília : 1999), 41(1), 9–14. https://doi.org/10.1590/1516-4446-2017-0015

Shannon, S., Lewis, N., Lee, H., & Hughes, S. (2019). Kannabidiol a szorongásban és alvásban: egy nagy esetsorozat. The Permanente folyóirat, 23, 18–041. https://doi.org/10.7812/TPP/18-041

Moltke, J., & Hindocha, C. (2021). A kannabidiol használatának okai: egy keresztmetszeti tanulmány CBD-használókról, különös tekintettel az önértékelt stresszre, szorongásra és alvásproblémákra. Kannabisz kutatások folyóirata, 3(1), 5. https://doi.org/10.1186/s42238-021-00061-5

Bergamaschi, M. M., Queiroz, R. H., Chagas, M. H., de Oliveira, D. C., De Martinis, B. S., Kapczinski, F., Quevedo, J., Roesler, R., Schröder, N., Nardi, A. E., Martín-Santos, R., Hallak, J. E., Zuardi, A. W., & Crippa, J. A. (2011). A kannabidiol csökkenti a szimulált nyilvános beszéd által kiváltott szorongást kezelés előtt álló szociális fóbia betegeknél. Neuropszichofarmakológia: az Amerikai Neuropszichofarmakológiai Kollégium hivatalos kiadványa, 36(6), 1219–1226. https://doi.org/10.1038/npp.2011.6

Skelley, J. W., Deas, C. M., Curren, Z., & Ennis, J. (2020). A kannabidiol használata szorongás és szorongással kapcsolatos rendellenességek esetén. Az Amerikai Gyógyszerészek Szövetségének Folyóirata : JAPhA, 60(1), 253–261. https://doi.org/10.1016/j.japh.2019.11.008

Campos, A. C., Ortega, Z., Palazuelos, J., Fogaça, M. V., Aguiar, D. C., Díaz-Alonso, J., Ortega-Gutiérrez, S., Vázquez-Villa, H., Moreira, F. A., Guzmán, M., Galve-Roperh, I., & Guimarães, F. S. (2013). A kannabidiol szorongásoldó hatása krónikusan stresszelt egereknél a hippokampális neurogenezistől függ: az endokannabinoid rendszer bevonásával. A nemzetközi neuropszichofarmakológiai folyóirat, 16(6), 1407–1419. https://doi.org/10.1017/S1461145712001502